|
 |
|
|
... Manapság Magyarországon egyre inkább terjed a kínai feng shui használata, amely nem a saját gyerekünk, így hatása is kétséges.
Egy példa:
Az ősmagyarok legfontosabb, szent égtája a kelet volt, színe a fehér, állata a ló.
A kínaiaknál a kelet csak a második legfontosabb irány, színe a zöld, állata a sárkány. A fehér szín a kínaiaknál a nyugati irányt jelölte, a ló p... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... temetkezés (és egyes krónikák említései) alapján a lóáldozat szokása a rendszer fontos elemének tekinthető. A temetőket megfigyelhetően vízen túlra telepítették, a sírokat pontosan betájolták, kelet felé fektették a sírba a halottakat, akikkel együtt temették el mindennapi használati tárgyaikat és személyes holmijaikat. Mindezek fontos tipológiai jellemzők lehetnek az összehasonlí... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... egyik lakójának digitális módszerrel rekonstruált koponyája és virtuális portréja
TASR/EPA-felvétel
A mitológiai és irodalmi források csak bizonytalan utalások formájában szóltak keletkezéséről, immár azonban különböző ásatási pontokon rábukkantak régészek a város eredetére, amely a Kr. e. 6. századra tehető. A település létrehozói az etruszkokhoz közel álló népek voltak... |
|
|
|
|
|
|
|
|
Újabb adalék Pompeii történetéhez
Pompeii pusztulásáról sokat tudunk, annál kevesebbet a város keletkezéséről.
Bár a mitológiai és irodalmi források csak bizonytalan utalások formájában szólnak Pompeii keletkezéséről, a legutóbbi régészeti feltárások szerint a pusztulásáról híressé vált város már a Kr. e. 6. században nagy épületekkel rendelkező település volt.... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... szokásai. Őseink a halált az evilági élet folytatásának képzelték el; halottaikat e gondolatnak megfelelően temették el. A temetés a sírgödör olyan tájolásával kezdődött, hogy halottaikat arccal Kelet, a felkelő Nap, az őshaza felé temették. A soros temetkezésnél a jurtákban való elhelyezkedés ellentéteként a nők helye jobboldalt, a férfiaké baloldalt volt. A sírba a halott haszná... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... honfoglalás-, majd az Árpádok korában közel azonos százalékos előfordulást mutatnak a XX. századi előfordulásokkal. Ennek - a magyarságra egyedülálló jelenségnek - az oka részben a magyarság "keleti vitalitásában", részben pedig abban rejlik, hogy a besenyők, a jászok és a kunok révén az ország "keleti" utánpótlással bővült. A magyarságra jellemző embertani típusok a honfoglalás k... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... alacsony, vadak, nyelvük barbár úgy, hogy vagy a sorsot kell vádolni, vagy az isteni türelmet kell csodálni, mely e szörnyetegeknek ilyen pompás ország birtokbavételét megengedte". Ezzel szemben Kelet mindig a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg őseinkről. VI. Bölcs Leó bizánci császár szerint "a magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, a fagyot, a hideget és minden ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... területéről
- A hunok rovásemlékei. A belső-ázsiai hun írás-maradványok a Bajkál-tó és a Léna-folyó vidékéről, a Jenyiszeji vidékéről, a Mongol Köztársaság területéről, az Altaj-hegység vidékéről, Kelet-Turkesztánból (beleértve Dunhuangot is), Kirgízia-Kazakisztán területéről valamint Fergana, az Alaj-hegység és Észak-Toharisztán vidékéről került elő. Hogy az európai hu... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DR:KISZELY ISTVÁN:ŐSI MAGYAR NÉPI HANGSZEREK EREDETE ÉS PÁRHUZAMAI
Az énekes zene mellett fontos megvizsgálni, hogy milyen kapcsolat van az európai és ázsiai, illetve a keleti népek és a magyar nép által használt hangszerek között. Az európai zenekultúra legtöbb hangszerének ázsiai eredetét az magyarázza, hogy a régi keleti kultúrák messze magasabb színvonalon álltak, mi... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... magyarság e régi telephelyeiről még hiányos táncgyűjtésekkel rendelkezünk. Jellemző a verbunk (főleg a körverbunk), a pásztortáncok, a csárdás, a menyasszonyfektető gyertyástánc és az újabb keletű polgári eredetű sottis polka.
3. Rábaköz. Jellemző a verbunk (zsöllérverbunk és gazdaverbunk), a csárdás, a dús vagy mars, az eszközös táncok és a köcsögös játékok.
4. Nyugat- ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... tűnik fel a sertés a Fekete-tenger északi partvidékén, majd a szarvasmarha Kr.e. 6500 táján Thesszáliában. A ló háziasítása máig vitatott; általában a Kr.előtti IV. évezredre Perzsiába, a kelet-európai sztyep vidékére vagy akár Belső-Ázsiába teszik.
Magyarországon az első történeti állattani munkát Kubinyi Ferenc adta ki 1856-ban. Nagyobb mennyiségi történeti korokból származ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... az őstulok (Bos taurus primigenius tipicus). A címeres szarvú magyar szürkemarha (Bos taurus primigenius podolicus) fajtacsoportba tartozik, legközelebbi fajrokonai ma a podóliai jellegű kelet-európai marhafajták, mint a sztyepi és a chianina vagy romagnoli. Ez utóbbi főleg Olaszországban élt, ezért feltételezték, hogy onnan került be a Kárpát-medencébe. A magyar szürkénél kifejez... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... szívében
Az ázsiai egyistenhitről őseink egy része már a X. században, nagyobb részük a XI. században tért át a keresztény vallásra. Az új vallás számára templomok, kolostorok épültek. A keletről hozott népművészet és ötvösipari díszítőművészet továbbélés mellett az új épületek új alkalmazási lehetőségeket nyújtottak. Önálló építő- és kőfaragó műhelyek alakultak P... |
|
|
|
|
|
|
|
|
DR:KISZELY ISTVÁN:ŐSEINK HÁZAI
A honfoglalás körüli években sok auktor emlékezett meg őseink lakhelyeiről. Természetszerű, hogy elsősorban azokat a számukra különleges lakhelyeket, a belső-ázsiai jurtákat említik meg, amilyeneket Európában nem ismertek; alig tesznek említést a kőházakról és a faházakról. Őstörténetünk hirdetőinek nagy tévedése az, mintha őseink össze-vis... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... szokásai. Őseink a halált az evilági élet folytatásának képzelték el; halottaikat e gondolatnak megfelelően temették el. A temetés a sírgödör olyan tájolásával kezdődött, hogy halottaikat arccal Kelet, a felkelő Nap, az őshaza felé temették. A soros temetkezésnél a jurtákban való elhelyezkedés ellentéteként a nők helye jobboldalt, a férfiaké baloldalt volt. A sírba a halott haszná... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... földművességéről azért indokolt írni, mert több szerző Árpád népét úgy állítja be, mint amely nemcsak afféle "lovasnomád", hanem "nomád" kultúrával rendelkezett és a földművességet és az állattartást KeletEurópában a szlávoktól vagy itt a Kárpát-medencében a morva-szlávoktól vagy más népektől "vette volna át". Ennek a felfogásnak a korabeli auktorok éppúgy ellentmondanak, mint tem... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... királlyá koronázták Károly Róbertet a Szent Koronával
2. Tartományurak leverése
Károly Róbert Temesvárra tette központját
1312 - rozgonyi csata
a király az Aba család (Kelet-felvidék) és Csák Máté (Nyugat-felvidék) ellen hadakozott, Kassa mellett a város segítségével és leverte őket.
1316 - Debrecennél Borsa Kopasz (Tiszántúl) csapatait verte s... |
|
|
|
|
|
|
|
|
| ... temetkezés (és egyes krónikák említései) alapján a lóáldozat szokása a rendszer fontos elemének tekinthető. A temetőket megfigyelhetően vízen túlra telepítették, a sírokat pontosan betájolták, kelet felé fektették a sírba a halottakat, akikkel együtt temették el mindennapi használati tárgyaikat és személyes holmijaikat. Mindezek fontos tipológiai jellemzők lehetnek az összehasonlí... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... írásban. A Fehérné Walter Anna által szmolenszkinek, Radics Géza által pedig kijevinek nevezett két soros szilafeliraton, a khumarai (Kaukázus) sziklafeliraton, a negaui sisakfeliraton, (Kelet-Alpok, avar kori), Don-vidéki gyűjteményben sziklákon, tárgyakon, a jánoshidai avar tűtartón...
A bal felső negyed harmadik jele a rovásírás NY betűjének felel meg. Találkozun... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... annak más az oka?
I. rész, 3. czim, 1. §: "A nemesség, a melyet többnyire a szabadok elnevezése alatt is szoktak érteni, úgy mondják, hogy eredetileg a hunnok és magyarok közt keletkezett, miután ezek Scythiából Pannoniába nyomultak, a melyet most változtatott néven, az ittlakó magyaroktól Magyarországnak neveznek".
III. rész, 4. czim: "Az erdélyi scithákról,... |
|
|
|
|
|
